A térszkenneres felmérés folyamata
Bevezetés - pár szó a lézerszkennelésről
A térszkenneres felmérés folyamata bemutatása előtt fontos megemlíteni, hogy a térszkennelés egyik legnagyobb előnye, hogy rendkívül könnyen és gyorsan elvégezhető. Nem igényel hosszas felkészülést, vagy szakmai előképzettséget.
Egy kevés tapasztalatra természetesen szükség van ahhoz, hogy az elvégzett felmérés eredménye aztán könnyebben használható legyen. De ezek néhány, valós terepi körülmények között lefolytatott szkenneléssel könnyedén elsajátíthatók.
Terepi térszkennelés során előforduló buktatókról, apró trükkökről, amelyekkel életünket és munkánkat megkönnyíthetjük, a Terepi tapasztalatok, nehézségek cikkünkben írunk bővebben.
A térszkenneres felmérés folyamata 4 szakaszból áll
1. lépés - terepszemle
Ez semmiben nem több, mint amire a neve is utal: a helyszín felmérése, az elvégezni kívánt mérés átgondolása. Ideális esetben ez egy helyszíni bejárást jelent. Ennek során a majdani térszkennelést végző szakember a helyszínen tett „séta” során a korábbi tapasztalataira alapozva számba veszi a következőket:
- az esetlegesen várható nehézségeket,
- az álláspontok számát és pozícióját,
- a referenciák helyét,
- és minden egyéb tényezőt, amelyet a mérés során figyelembe kell majd vennie annak sikeres lebonyolításához.
Ha a terepszemle bármilyen okból nem végezhető el személyesen, akkor célszerű a helyszínről készült fotók, videók alapján tájékozódni. Ilyen indok lehet például, hogy az elfogadhatónál nagyobb ráfordítást igényelne anyagiak, vagy idő tekintetében.
Bár maga a terepszemle nem tűnik lényegesnek, valójában az egyik legfontosabb lépés. Hiszen a megfelelő körültekintés nélkül elvégzett terepszemle később olyan problémákat okozhat, amelyek miatt megnövekszik a felmérésre fordítandó idő.
2. lépés - referenciák kihelyezése
A második lépés, amivel szintén nagyon sokat tudunk könnyíteni a majdani munkánkon, érdekes módon egy olyan művelet, amelyet akár el is hagyhatunk.
A lézeres térszkennelést a legtöbb esetben nem egy, hanem több álláspontból kell elvégezni. A kettő, vagy több állásponthoz tartozó pontfelhőket az utómunka során kell majd összeillesztenünk (regisztráció). Ehhez pedig legalább három, a térben jól elkülönülő és beazonosítható objektumot kell megadnunk a szoftver számára. Ezek a referenciák. A referenciaként használni kívánt objektumnak vagy objektumrésznek mindkét pontfelhőn szerepelnie kell.
Referenciaként több dolog is használható:
A gyártó kínál a szoftver által automatikusan felismerhető referenciaobjektumokat is (gömb és checker). Ezek hiányában használhatunk síkokat, vagy akár pontokat is, melyeket szoftveresen a felvett pontfelhőből képzünk.
A nyomtatható referencia lap a letölthető anyagok között megtalálható vagy a képre kattintva letölthető.
3. lépés - mérés elvégzése
A tényleges térszkennelés az, ami a munka kimenetét létrehozza. És bár ez a legfontosabb egy mérés során, egyúttal mind közül a legegyszerűbb folyamat is.
A térszkenner állványra rögzítése után szintezzük az egységet (a beépített dőlésérzékelő egységet, vagy az állványon levő libellát használva). Majd a paraméterek beállítása után elvégezzük a mérést.
A pontfelhő felvétele után a térszkennert a következő álláspontba visszük és ismételjük a fent leírtakat.
A beállítás, szintezés általában kevesebb, mint egy percet vesz igénybe. A tényleges szkennelési folyamat pedig egy-két perctől több óráig is terjedhet az alkalmazott beállítástól függően.
Erről a FARO FocusX 130 típusú gépre vonatkozó részletes táblázat a Hatékonyság, időszükséglet különböző körülmények között című cikkben megtalálható.
4. lépés - utómunka
A mérés során felvett nyers pontfelhőkkel természetesen dolgozni kell, hogy azok 3D rendszerbe importálhatók legyenek. A pontfelhőkön végezhető utófeldolgozásról részletesen az Utómunka című cikkünkben írunk.
A felvett pontfelhőket a már említett referenciák segítségével szoftveresen össze kell illeszteni (regisztráció), a nem kívánt részeket kitörölni, majd az összeillesztett pontfelhő csoportot (cluster) a kívánt formátumba kiexportálni. Az exportálás során számos formátum közül választhatunk attól függően, mire szeretnénk majd használni a létrehozott állományt. Az ezekkel kapcsolatos részleteket az Eredmények, kimeneti formátumok, fájlméretek című cikkben gyűjtöttük össze.
Az utómunkához szükséges időt nagymértékben befolyásolja, hogy milyen műveleteket kell elvégeznünk, illetve, hogy milyen hardver áll rendelkezésünkre a feladathoz.
