A térszkennelés hátrányai
Alkalmas, vagy nem alkalmas: avagy a térszkennelés előnyei és hátrányai
A térszkennelés hátrányai vagy gyengeségei ritkán kerülnek szóba, amikor a módszer alkalmazásáról beszélünk. Ellenben sok esetben fordulnak hozzánk a leendő vagy visszatérő ügyfelek azzal a kérdéssel, hogy egy adott felmérési feladat elvégezhető-e az általunk használt készülékkel, vagy sem.
A konkrét esetekben mindig meg kell persze vizsgálni az adott helyzetet és az alapján mérlegelni a lehetőségeket és a várható nehézségeket, de úgy döntöttünk, hogy hasznos lehet, ha egy rövid cikkben összegezzük, mik a módszer előnyei és hátrányai. Az előnyeivel többször foglalkoztunk már az oldalon található írásokban is, és nem kérdés: jóval több van ezekből, mint hátrányokból, de mint minden rendszernek, ennek is van(nak) Achilles sarka(i).
Egy gyors és pontos felmérésből – ami ráadásul az árat tekintve is felveszi a versenyt a hagyományos módszerekkel – származó információ és a megtakarított idő olyan eszközzé teszik a lézerszkennerrel végzett területfelmérést, ami hatalmas piaci előnyt tartogat a használói számára, és a hagyományos felmérési technológiákkal szemben behozhatatlan előnyt jelent.
Mielőtt a lényegre térnénk, mindjárt tennénk is egy korrekciót az imént leírtakkal kapcsolatban: a rendszernek a felhasználó szempontjából nem kimondottan hátrányai vannak. Sokkal inkább érdemes gyengeségekről beszélnünk hátrányok helyett, ez pontosabban fedi a valóságot. Vannak olyan helyzetek, amikor a lézeres térszkennelés önmagában nem nyújt elegendő megoldást. A továbbiakban ezeket soroljuk fel, hogy segítsük a leendő ügyfeleink tájékozódását.
A térszkenneres felmérés gyengeségei
1. Az időjárás, mint befolyásoló tényező
Sok esetben előfordul, hogy a mérést részben vagy egészben a „szabad ég alatt” kell elvégezni. A piacon kapható készülékek közül néhány ugyan már rendelkezik bizonyos szintű (IP) védelemmel, általánosságban viszont elmondható az, hogy esőben nem lehet a mérést elvégezni.
A méréshez egy lézernyalábot használ a készülék, amelyet egy forgó tükör segít a függőleges síkban eltéríteni, ezzel pedig „letapogatni” a környezetét. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az említett tükör tökéletesen tiszta legyen. Vagyis egyetlen ráhulló esőcsepp is tönkreteheti a munkánkat, a komoly elázás pedig a nagy értékű készüléket is.
Ugyanígy ellehetetlenítheti a mérést a köd is. Amely a készüléket ugyanúgy gátolja a „látásban”, ahogy az emberi szemet, amit pedig a készülékünk nem lát, azt nem tudjuk megmérni sem.
2. Hideg vagy meleg
Furcsa lehet, hogy ezt nem az előző pontba soroltuk, de az, hogy hideg vagy meleg helyen dolgozunk-e nem feltétlenül időjárásfüggő. Gondoljunk csak egy működő hűtőházra vagy kazánházra. Akárhogy is: a hideg nem csak az embereket viseli meg, de erősen csökkentheti a műszer akkumulátorának működési idejét is. Illetve extrém hideg körülmények között előfordulhat, hogy nem tudjuk a mérést elvégezni, mert a készülék biztonsági mechanizmusai ezt megakadályozzák.
A túlhevülés – legyen az a tűző naptól, vagy az eleve meleg környezetben végzett munkáról – szintén okozhat problémát. Bár általánosságban elmondható, hogy az a hőmérséklet, amelyet a mérést végző személy még tartósan elvisel, nem okoz gondot a műszernek sem.
3. Por, nagy mennyiségű gőz vagy pára
Talán furcsának tűnhet, hogy a poros közeg is megnehezítheti a mérés elvégzését. A szálló por a tükörre kerülve okozhat problémát a mérés során, illetve a mért pontfelhő zajosságához is vezethet. Ez utóbbi természetesen már extrémebb esetekben valószínű.
A gőz, gőzkifúvások a már említett ködhöz hasonlóan megakadályozzák a lézernyaláb terjedését, így takarva ki a mögöttük levő területet. Ez persze pusztán kis kellemetlenség, hiszen több állásponton végzett méréssel a probléma könnyedén megkerülhető, de a „gőzfelhő” a pontfelhőben is megfigyelhető lesz, bár ez utólag szintén könnyedén törölhető.
4. Tükröződő felületek
Optikai elven működő mérésnél talán nem is meglepő, hogy a tükröződő felületek mérése problémás lehet. Szerencsére a gyártók már képesek ezt egészen jól kezelni. Csak olyan esetekben okoz ez igazán nagy gondot, ahol a felület a rávetülő fény (így a méréshez használt lézerfény) nagyon nagy százalékát visszaverik vagy szétszórják. Tipikusan ilyen felületnek számítanak az üzemekben a targoncák közlekedését segítő gömbtükrök, amelyek bár komoly gondot nem okoznak, fekete felületként jelennek meg a pontfelhőben.
Meglepő módon azonban nem okoznak gondot az üveg- és polikarbonát felületek. Így egy ablak- vagy gépburkolat nem befolyásolja jelentősen a mérést, illetve nem lehetetleníti azt el akkor sem, ha nagy számban található ilyesmi a mérni kívánt területen.
5. Méretek és pontosság
A hagyományos módszerekhez képest a lézeres térszkennelés kifejezetten pontosnak számít a maga 2-3 mm-es teljes mérési hibájával. Sajnos vannak olyan esetek, amikor nagy méretekben mégis pontosabban van szükség a mérés elvégzésére. Ilyen esetekben más módszert javaslunk az ügyfeleknek.
Szintén ide sorolhatók a relatíve kisméretű alkatrészek, illetve terek is, melyeknél nem lehetséges vagy nem érdemes térszkennerrel elvégezni a mérést. A kisméretű alkatrészeknél legtöbb esetben vagy nagyon kevés felvenni kívánt méret van, vagy a korábban említett nagyobb pontosság szükséges. Az olyan kis tereknél pedig, ahova fizikailag nem fér be az eszköz, nem is lehetséges a mérés lebonyolítása.
6. Takart felületek, elemek
Szintén a térszkennelés optikai mivoltára vezethető vissza, hogy nem mérhető vele, ami a gépből érkező lézernyaláb számára nem látható. Ilyenek lehetnek például a szigetelt csövek, amelyeknél pusztán a szigetelés mérhető, maga a tényleges csőméret nem. Illetve az olyan szerelvények, elemek, vagy tárgyak, amelyek a rálátási szög okozta árnyékhatás miatt vannak takarásban. Sok esetben persze van lehetőség arra, hogy a kitakart felületeket másik mérőállásból való szkenneléssel felmérhessük. De például egy födém alatt néhány centiméterrel haladó csővezeték felső része, vagy egy nagyon magas épület emeleti párkányai problémát okozhatnak a mérés során.
7. Térbeli távolság, nehezen összeköthető területek
Sok esetben fordulhat elő, hogy például egy olyan falszakasz két oldalán kell méréseket végezni, amelyen nem található nyílás (ajtó, ablak, vagy egyéb áttörés). Ám szeretnénk, ha az említett falszakasz mindkét oldalán levő tér egy pontfelhőhöz tartozna. A térszkennelés hátrányai közé sorolható, hogy nehezen köthetők össze a különálló területek.
Ilyen esetben persze lehetőségünk van szoftveresen illeszteni a két pontfelhőt. A legbiztosabb és pontosabb módszer mégis az, ha a felmérést úgy végezzük, hogy végeredményként összefüggő pontfelhőt kapjunk. Vagyis nem csak szoftveresen, hanem magával a pontfelhővel is összekapcsoljuk az adott tereket.
8. A fény hiánya, kifejezetten rossz megvilágítás, vagy nagy kontrasztkülönbség
Bár magát a mérést és a pontfelhő felvételét nem lehetetleníti el a szinte teljesen sötét környezet sem, a műszer egy bizonyos hullámhosszú lézerfényt „keres” mérés közben, amelyet maga is bocsájt ki, így a többi hullámhosszon érkező fény, vagy ennek hiányára érzéketlen. Emiatt képes olyan fényviszonyok között is mérést végezni, amelyet az emberi szem teljes sötétségként érzékel. Azonban az utómunkát, illetve a pontfelhő későbbi felhasználását nagyban megnehezíti, ha a felmérni kívánt tér megvilágítása elégtelen.
Természetesen ez sem olyan probléma, amely nem küszöbölhető ki. Azonban mindenképp a térszkennelés hátrányai között szereplő fontos tényező, amit számításba kell vennünk a mérés megtervezésénél.
Ugyanennek a problémakörnek a másik végpontja, ha olyan helyen kell mérnünk, ahol két közeli terület között nagy a megvilágítottságbeli különbség. Például egy sötétebb belső tér és a napsütéses külső tér határa, vagy egy pontszerű, nagyon erős fényforrás. A rosszul megvilágított helyekhez hasonlóan a mérést ez sem befolyásolja, pusztán az utómunkát nehezíti meg.
9. Nagy forgalmú területek
Ez szintén olyan körülmény, amely nem lehetetleníti el a mérést, csupán az utómunka szempontjából okoz bosszúságot. A műszer és a mérni kívánt terület között rossz pillanatban elhaladó kamion, autó, gyalogos, targonca, stb. könnyedén rákényszeríthet minket a mérés megismétlésére, amellyel időveszteséget okoz a teljes folyamatban. Bár az egy álláspontban elvégzett térszkennelés mindössze néhány percet vesz igénybe, a teljes napot átfogó munkáknál komoly időveszteséget is szenvedhetünk a szükséges mérésismétlések miatt, ha túl gyakran „sétálnak bele a képbe” az operátorok, vagy forgolódnak a targoncák.
Itt persze nem arra kell gondolni, hogy egy vagy két targonca, illetve egy csarnokban dolgozó operátorok feltétlenül gondot okoznak, viszont mindenképpen könnyebb a mérést olyankor elvégezni, amikor az adott területen kisebb a „forgalom”.
A térszkennelés hátrányai - összegzés
A fenti pontokat végigolvasva látható, hogy mint minden módszer, ez is tökéletlen. Ám egy szembetűnő ténnyel is számolni kell: a felsoroltak csaknem mindegyike igaz a manuális, vagy ha úgy tetszik szokványos módszerrel végzett mérésre is, sőt! Néhány, a felsorolásban szereplő probléma komolyabb hangsúllyal kellene számításba vennünk (pl. a 7. és a 8. pontban leírtak). De ezek mellé számos egyéb dolgot is fel lehetne sorolni, ha a manuális mérési módszerek térszkenneléssel szembeni gyengeségeit szeretnénk kidomborítani.
Összességében elmondható tehát, hogy bár nem tökéletes felmérési módszerről van szó, még mindig ez kívánja meg tőlünk a legkevesebb kompromisszumot.
